Az újraélesztést el kell végezni
1. Az újraélesztés:
a) a klinikai orvoslás olyan szakasza, amely a terminális állapotokat tanulmányozza
b) általános kórház osztálya
c) az élet helyreállítását célzó gyakorlati cselekvések
2. Az újraélesztést el kell végezni:
a) csak az intenzív osztályok orvosai és ápolói
b) minden orvosi végzettségű szakember
c) a teljes felnőtt népesség
3. Az újraélesztés látható:
a) a beteg minden egyes halálakor
b) csak fiatal betegek és gyermekek hirtelen halálával
c) hirtelen kialakuló terminális feltételekkel
4. A klinikai halál három fő jele:
a) nincs pulzus a sugár artérián
b) a pulzus hiánya a nyaki artérián
c) eszméletvesztés
d) légzéshiány
e) kitágult pupillák
f) cianózis
5. A klinikai halál maximális időtartama normál körülmények között:
a) 10-15 perc
b) 5-6 perc
c) 2-3 perc
d) 1-2 perc
6. A fej mesterséges hűtése (craniohypothermia):
a) felgyorsítja a biológiai halál kezdetét
b) lelassítja a biológiai halál kialakulását
7. A biológiai halál extrém tünetei a következők:
a) szaruhártya fedettsége
b) szigorúság
c) cadaveric foltok
d) kitágult pupillák
e) a pupillák deformációja
8. A levegő befecskendezését és a mellkas összenyomását egy újraélesztő által végzett újraélesztés során a következő arányban hajtjuk végre:
a) 2: 12-15
b) 1: 4-5
c) 1: 15
d) 2: 10-12
9. A levegő befecskendezése és a mellkas összenyomása két újraélesztő által végzett újraélesztés során:
a) 2: 12-15
b) 1: 4-5
c) 1: 15
d) 2: 10-12
10. Közvetett szívmasszázst hajtanak végre:
a) a szegycsont felső és középső harmadának határán
b) a szegycsont középső és alsó harmadának határán
c) 1 cm-rel a xiphoid folyamat felett
11. A mellkas kompresszióját a mellkas összenyomásakor felnőtteknél gyakorisággal végezzük
a) 40-60 fordulat / perc
b) 60-80 percenként
c) 80-100 fordulat / perc
d) 100-120 percenként
12. A pulzus megjelenése a nyaki artérián a mellkasi kompresszió során azt jelzi:
a) az újraélesztés hatékonyságáról
b) a szívmasszázs helyességéről
c) a beteg újjáélesztése
13. A mesterséges tüdőszellőzés elvégzéséhez szükséges feltételek:
a) a nyelv süllyedésének kiküszöbölése
b) légcsatorna használata
c) elegendő mennyiségű kifújt levegő
d) görgő a beteg lapockái alatt
14. A páciens mellkasának mozgása a mechanikus lélegeztetés során:
a) az újraélesztés hatékonyságáról
b) a tüdő mesterséges szellőzésének helyességéről
c) a beteg újjáélesztése
15. A folyamatban lévő újraélesztés hatékonyságának jelei a következők:
a) pulzus a nyaki artérián a szívmasszázs során
b) mellkasi mozgások a mechanikus szellőzés során
c) a cianózis csökkentése
d) a tanulók összehúzódása
e) kitágult pupillák
16. A hatékony újraélesztés folytatódik:
a) 5 perc
b) 15 perc
c) 30 perc
d) legfeljebb 1 óra
e) a létfontosságú tevékenység helyreállítása előtt
17. Az eredménytelen újraélesztés folytatódik:
a) 5 perc
b) 15 perc
c) 30 perc
d) legfeljebb 1 óra
e) a létfontosságú tevékenység helyreállítása előtt
18. Az alsó állkapocs meghosszabbítása:
a) kiküszöböli a nyelv süllyedését
b) megakadályozza az oropharynx tartalmának felszívódását
c) helyreállítja a légutak átjárhatóságát a gége és a légcső szintjén
19. Csatorna bevezetése:
a) kiküszöböli a nyelv süllyedését
b) megakadályozza az oropharynx tartalmának felszívódását
c) helyreállítja a légutak átjárhatóságát
20. Elektromos sérülések esetén a segítséget meg kell kezdeni:
a) mellkasi kompresszióval
b) mesterséges szellőzéssel
c) precordiális ütemmel
d) az elektromos áramnak való kitettség megszűnésével
21. Ha egy elektromos sérülést szenvedett betegnek nincs tudata, de nincsenek látható légzési és keringési rendellenességek, a nővérnek:
a) intramuszkulárisan kordiamint és koffeint készít
b) szippantson ammóniát
c) kigombolt ruhák
d) a beteget az oldalára fekteti
e) hívjon orvost
f) kezdje meg az oxigén belégzését
22. Az 1. súlyosságú elektromos sérüléseket a következők jellemzik:
a) eszméletvesztés
b) légzési és keringési rendellenességek
c) görcsös izomösszehúzódás
d) klinikai halál
23. Segítség után elektromos sérüléssel küzdő betegek:
a) megbeszélésre kerülnek egy helyi orvoshoz
b) nem igényel további vizsgálatot és kezelést
c) mentővel kórházba kerülnek
24. fulladás hideg vízben a klinikai halál időtartama:
a) rövidül
b) meghosszabbodik
c) nem változik
25. A reakció előtti időszakban a fagyás jellemző
a) a bőr sápadtsága
b) a bőr érzékenységének hiánya
c) fájdalom
d) zsibbadás érzése
e) bőr hiperémia
f) ödéma
26. Hőszigetelő kötést kell alkalmazni fagyott betegeknél:
a) a reaktivitás előtti időszakban
b) a reaktív periódusban
27. Vigye fel az égett felületre:
a) kötszer furacillinnel
b) szintomicin emulzióval történő öltözködés
c) száraz steril kötés
d) teáskanna-oldattal való öltözködés
28. Az égett felület hideg vízzel való lehűtése látható:
a) a sérülés utáni első percekben
b) csak I. fokú égéssel
c) nem látható
29. Az angina pectoris tipikus rohamát a következők jellemzik:
a) a fájdalom retrosternális lokalizációja
b) a fájdalom időtartama 15-20 percig
c) a fájdalom időtartama 30-40 percig
d) a fájdalom időtartama 3-5 percig
e) a nitroglicerin hatása
f) a fájdalom besugárzása
30. A nitroglicerin tárolásának feltételei:
a) hőmérséklet 4-6 ° C
b) sötétség
c) zárt csomagolás
31. A nitroglicerin alkalmazása ellenjavallatok:
a) alacsony vérnyomás
b) szívinfarktus
c) az agyi keringés akut zavara
d) traumás agysérülés
e) hipertóniás krízis
32. A tipikus miokardiális infarktus fő tünete:
a) hideg verejték és súlyos gyengeség
b) bradycardia vagy tachycardia
c) alacsony vérnyomás
d) 20 percnél hosszabb mellkasi fájdalom
33. Elsősegély akut miokardiális infarktusban szenvedő beteg számára a következő intézkedéseket tartalmazza:
a) feküdjön le
b) adjon nitroglicerint
c) teljes fizikai pihenést biztosítson
d) haladással haladéktalanul kórházba kell szállítani
e) ha lehetséges, helyezzen be fájdalomcsillapítót
34. Az akut periódusban myocardialis infarktusban szenvedő betegeknél a következő szövődmények alakulhatnak ki:
Sokk
b) akut szívelégtelenség
c) hamis éles gyomor
d) keringés leállítása
e) reaktív szívburokgyulladás
35. A szívinfarktus atipikus formái a következők:
a) hasi
b) asztmás
c) agyi
d) tünetmentes
e) ájulás
36. A hasi szívinfarktusban fájdalom érezhető:
a) az epigasztrikus régióban
b) a jobb hypochondriumban
c) a bal hypochondriumban
d) övsömör legyen
e) az egész gyomorban
f) a köldök alatt
37. A kardiogén sokkot a következők jellemzik:
a) a beteg nyugtalan viselkedése
b) mentális izgatottság
c) letargia, letargia
d) a vérnyomás csökkentése
e) sápadtság, cianózis
f) hideg verejték
38. Hirtelen vérnyomásesés esetén szívinfarktusban szenvedő beteg esetében a nővérnek:
a) intravénásan adjon be adrenalint
b) intravénásan adják be a strofantint
c) intramuszkulárisan injektálja a mezatonot
d) emelje fel a lábvéget
e) adja meg a Cordiamine s / c értéket
39. A szív asztma és a tüdőödéma klinikája akkor alakul ki, ha:
a) akut bal kamrai elégtelenség
b) akut érelégtelenség
c) bronchiális asztma
d) akut jobb kamrai elégtelenség
40. Akut keringési elégtelenség alakulhat ki a betegeknél:
a) akut miokardiális infarktus esetén
b) hipertóniás krízissel
c) krónikus keringési elégtelenséggel
d) sokkkal
e) a sokkos állapotból való kilépés után
41. Az akut bal kamrai elégtelenségben szenvedő betegek optimális helyzete a következő:
a) a felemelt lábvégben fekszik
b) az oldalán fekve
c) ülve vagy félig ülve
42. Az akut bal kamrai elégtelenség elsődleges mértéke:
a) sztrofantin intravénás beadása
b) a lasix intramuszkuláris bevezetése
c) nitroglicerint adunk
d) a végtagokra vénás Tournquettek előírása
e) vérnyomásmérés
43. A magas vérnyomásban szenvedő betegek szív asztma klinikáján a nővérnek:
a) ülő helyzetet adjon a betegnek
b) adjon nitroglicerint
c) kezdje meg az oxigén belégzését
d) intravénásan adják be a strofantint vagy a korglikont
e) intramuszkulárisan vezesse be a prednizont
f) intramuszkulárisan injektálja a lasix-et vagy adja be
44. A vénás torok alkalmazása a szív asztmájában:
a) alacsony vérnyomással
b) magas vérnyomással
c) normális vérnyomás mellett
45. Az alacsony vérnyomású betegek szív asztma klinikáján a nővérnek:
a) adjon nitroglicerint
b) alkalmazzon vénás Tournquette-t a végtagokon
c) kezdje meg az oxigén belégzését
d) intravénásan adjuk be a strofantint
e) intramuszkulárisan injektálja a lasixet
f) intramuszkulárisan injektálja a prednizolont
46. A bronchiális asztma rohama esetén a jellegzetes tünetek a következők:
a) nagyon gyors légzés
b) a belégzés sokkal hosszabb, mint a kilégzés
c) a kilégzés sokkal hosszabb, mint a belégzés
d) hegyes arcvonások, összeesett nyaki erek
e) duzzadt arc, feszült nyaki erek
47. A kómát a következők jellemzik:
a) rövid távú eszméletvesztés
b) a külső ingerekre adott válasz hiánya
c) maximálisan kitágult pupillák
d) elhúzódó eszméletvesztés
e) csökkent reflexek
48. A kómában szenvedő betegek akut légzési rendellenességeit a következők okozhatják:
a) a légzőközpont depressziója
b) nyelv süllyedése
c) a gége izmai reflexgörcsje
d) aspiráció hányással
49. A kómában szenvedő beteg optimális helyzete a következő:
a) hátul leeresztett fejjel
b) hátul egy leeresztett lábvéggel
c) oldalán
d) a gyomorra
50. A kómában szenvedő beteg stabil oldalsó helyzetet kap annak érdekében, hogy:
a) a nyelv elsüllyedésének megakadályozása
b) a hányás aspirációjának megakadályozása
c) sokkmegelőzés
51. A kómában szenvedő betegeket gerincsérülések esetén a következő helyzetben szállítják:
a) oldalán egy szokásos hordágyon
b) a gyomorra egy szokásos hordágyon
c) a pajzs oldalán
d) a pajzs hátoldalán
52. Azonosítatlan kómában szenvedő betegek esetében az ápolónak:
a) a légutak átjárhatóságának biztosítása
b) kezdje meg az oxigén belégzését
c) intravénásan 20 ml 40% -os glükózt adjon be
d) intravénásan adjuk be a sztrofantint
e) intramuszkulárisan beadja a kordiamint és a koffeint
53. A diabéteszes kómát a következők jellemzik:
a) száraz bőr
b) ritka légzés
c) gyakori zajos légzés
d) az aceton szaga a kilégzett levegőben
e) kemény szemgolyók
54. A hipoglikémiás állapotot a következők jellemzik:
a) letargia és apátia
b) izgalom
c) száraz bőr
d) izzadás
e) az izomtónus növelése
f) csökkent izomtónus
55. A hipoglikémiás kómát a következők jellemzik:
a) görcsök
b) száraz bőr
c) izzadás
d) a szemgolyók lágyulása
e) gyakori zajos légzés
56. Hipoglikémiás állapot esetén a nővérnek:
a) injektálja szubkután kordiamint
b) adjon meg 20 egység inzulint
c) adjon belül egy édes italt
d) sóoldatot adjon belsejébe
57. A sokk:
a) akut szívelégtelenség
b) akut kardiovaszkuláris elégtelenség
c) a perifériás keringés akut zavara
d) akut pulmonalis szívelégtelenség
58. A sokk alapja lehet:
a) perifériás érgörcs
b) a perifériás erek kitágulása
c) a vazomotoros központ elnyomása
d) a keringő vér térfogatának csökkenése
59. A fájdalom (reflex) sokk alapja:
a) a keringő vér térfogatának csökkenése
b) az edény elnyomása a motor középpontja körül
c) perifériás erek görcsje
60. Fájdalmas megrázkódtatással elsőként alakul ki:
a) torpid sokkfázis
b) merevedési sokkfázis
61. A sokk erekciós szakaszát a következők jellemzik:
a) apátia
b) hideg nedves bőr
c) izgalom, szorongás
d) sápadt bőr
e) megnövekedett pulzusszám és légzés
62. A sokk torpid szakaszát a következők jellemzik:
a) alacsony vérnyomás
b) a bőr sápadtsága
c) a bőr cianózisa
d) hideg nedves bőr
e) apátia
63. A sokkos beteg optimális helyzete:
a) helyzet az oldalon
b) félig ülő helyzet
c) helyzet megemelt végtagokkal
64. Három fő megelőző sokkellenes intézkedés sérült betegeknél
a) érszűkítő gyógyszerek bevezetése
b) oxigén belégzése
c) fájdalomcsillapítás
d) a külső vérzés leállítása
e) törések rögzítése
65. Vérzéscsillapító torna kerül alkalmazásra:
a) artériás vérzéssel
b) kapilláris vérzéssel
c) vénás vérzéssel
d) parenchymás vérzéssel
66. A hideg évszakban vérzéscsillapító tornyot alkalmaznak
a) 15 percig
b) 30 percig
c) 1 órán át
d) 2 órán át
67. A vérzéses sokk a következőkön alapul:
a) a vazomotoros központ elnyomása
b) értágulat
c) a keringő vér térfogatának csökkenése
68. A csonttörések abszolút jelei a következők:
a) kóros mobilitás
b) vérzés a sérülés területén
c) a végtag rövidülése vagy deformációja
d) csontkrepitus
e) fájdalmas duzzanat a sérülés területén
69. A törések relatív jelei közé tartozik
a) fájdalom a sérülés területén
b) fájdalmas duzzanat
c) vérzés a sérülés területén
d) crepitus
70. Az alkarcsontok törése esetén a sínt alkalmazzák:
a) a csuklóízülettől a váll felső harmadáig
b) az ujjhegyektől a váll felső harmadáig
c) az ujjak tövétől a váll felső harmadáig
71. A humerus törése esetén a sínt alkalmazzák:
a) az ujjaktól a fájó oldalon lévő lapockáig
b) az ujjaktól a lapockáig az egészséges oldalról
c) a csuklóízülettől a lapockáig az egészséges oldalról
72. Nyitott törések esetén a szállítási immobilizációt:
a) először is
b) másodlagosan a vérzés leállítása után
c) a harmadik helyen a vérzés leállítása és a kötés felhúzása után
73. A sípcsontok törése esetén a sínt alkalmazzák:
a) az ujjhegyektől a térdig
b) az ujjak hegyétől a comb felső harmadáig
c) a bokától a comb felső harmadáig
74. Csípőtörés esetén a sínt alkalmazzák:
a) az ujjak hegyétől a csípőízületig
b) az ujjhegyektől a hónaljig
c) a láb alsó harmadától a hónaljig
75. Bordatörés esetén a beteg optimális helyzete:
a) egészséges oldalon fekve
b) feküdt a fájó oldalon
c) ül
d) hanyatt fekve
76. A behatoló mellkasi sérülés abszolút jelei:
a) légszomj
b) sápadtság és cianózis
c) tátongó seb
d) légzaj a sebben belégzés és kilégzés során
e) szubkután emfizéma
77. Légzáró kötést alkalmazunk egy behatoló mellkasi sebre:
a) közvetlenül a sebre
b) pamut-géz szalvétára
78. A behatoló hasi sérülés és a szerv prolapsusa esetén az ápolónak:
a) a kidőlt szervek elhelyezése
b) kössön kötést a sebre
c) adjon bent egy forró italt
d) adjon be érzéstelenítőt
79. A traumás agysérülés jellemző tünetei:
a) gerjesztett állapot a tudat helyreállítása után
b) fejfájás, szédülés a tudat helyreállítása után
c) retrográd amnézia
d) rohamok
e) eszméletvesztés a sérülés idején
80. Traumás agysérülés esetén az áldozatnak:
a) fájdalomcsillapítók bevezetése
b) a fej rögzítése szállítás közben
c) a légzés és a vérkeringés funkcióinak figyelemmel kísérése
d) sürgősségi kórházi ápolás
81. Traumás agysérülésben szenvedő beteg optimális helyzete sokktünetek hiányában
a) emelt lábvégű helyzet
b) leengedett lábvégű helyzet
c) helyzet lehajtott fejjel
82. A szemgolyó behatoló sebei esetén a kötést felhelyezik:
a) a fájó szemen
b) mindkét szemén
c) az öltözködés nem látható
83. Azt a területet nevezzük, ahol egy mérgező anyag a környezetbe kerül és a légkörbe párolog.
a) a kémiai szennyeződés fókusza
b) a kémiai szennyeződés zónája
84. A mérgező anyag gőzének kitett terület neve:
a) a kémiai szennyeződés fókusza
b) a kémiai szennyeződés zónája
85. Gyomormosás savakkal és lúgokkal történő mérgezés esetén:
a) reflex módszerrel végzett altatás után
b) ellenjavallt
c) érzéstelenítés után szondamódszerrel
86. Gyomormosás savakkal és lúgokkal történő mérgezés esetén:
a) semlegesítő oldatok
b) víz szobahőmérsékleten
c) meleg víz
87. A méreg leghatékonyabb eltávolítása a gyomorból:
a) reflex módszerrel történő mosáskor
b) szondamódszeres mosáskor
88. Kiváló minőségű gyomormosáshoz próba módszerrel szükséges:
a) 1 liter víz
b) 2 liter vizet
c) 5 l vizet
d) 10 liter víz
e) 15 liter víz
89. Erős mérgező anyagok bőrön történő érintkezése esetén szükséges:
a) törölje le a bőrt nedves ruhával
b) merítse vízzel ellátott edénybe
c) folyó vízzel mossuk
90. Akut mérgezésben szenvedő betegek kórházba kerülnek:
a) a beteg súlyos állapotában
b) olyan esetekben, amikor nem sikerült öblíteni a gyomrot
c) amikor a beteg eszméletlen
d) minden esetben akut mérgezés
91. Ammóniagőzök jelenléte esetén a légutakat védeni kell:
a) szódabikarbóna oldatba áztatott pamut-géz kötést
b) ecetsav vagy citromsav oldatával megnedvesített pamut-géz kötést
c) etil-alkohol oldattal megnedvesített pamut-géz kötés
92. Ammóniagőzök jelenlétében a légkörben mozgatni kell:
a) az épületek felső szintjeire
b) kívül
c) az alsó szintekre és a pincékbe
93. Klórgőz jelenlétében a légkörben mozgatni kell:
a) az épületek felső szintjeire
b) kívül
c) az alsó szintekre és a pincékbe
94. Klórgőz jelenlétében a légkörben a légutakat védeni kell:
a) szódabikarbóna oldatába mártott pamut-géz kötést
b) ecetsav oldatába mártott pamut-géz kötést
c) forralt vízzel megnedvesített pamut-géz kötést
95. Klór- és ammóniagőzök:
a) izgalom és eufória
b) a felső légutak irritációja
c) könnyezés
d) gégegörcs
e) toxikus tüdőödéma
96. Foszfororganikus vegyületekkel történő mérgezés ellenszere:
a) szulfátos magnezia
b) atropin
c) rozerin
d) nátrium-tioszulfát
97. A mellkasi kompresszió kötelező feltételei:
a) szilárd alap jelenléte a mellkas alatt
b) a kezek helye a szegycsont közepén
Kardiopulmonáris újraélesztés (CPR)
Viselkedési szabályok
Elsősegély tudat, légzés és vérkeringés hiányában
Az áldozat életének fő jelei
Az élet fő jelei közé tartozik a tudatosság, a spontán légzés és a keringés. A kardiopulmonáris újraélesztési algoritmus végrehajtása során ellenőrizzük őket..
A légzési és keringési rendellenességek okai
A hirtelen halált (a légzés és a vérkeringés megszűnését) betegségek (miokardiális infarktus, szívritmuszavarok stb.) Vagy külső behatások (sérülés, áramütés, fulladás stb.) Okozhatják. Az életjelek eltűnésének okaitól függetlenül a kardiopulmonáris újraélesztést az Orosz Nemzeti Újraélesztési Tanács és az Európai Újjáélesztési Tanács által ajánlott specifikus algoritmusnak megfelelően hajtják végre..
Módszerek az áldozat tudatosságának, légzésének és vérkeringésének ellenőrzésére
Az elsősegély nyújtásakor a legegyszerűbb módszereket alkalmazzák az életjelek jelenlétének vagy hiányának ellenőrzésére:
- az öntudat ellenőrzéséhez az elsősegélynyújtó megpróbálja verbális és tapintható kapcsolatba lépni az áldozattal, ellenőrizve ennek reakcióját;
- a légzés teszteléséhez tapintást, hallást és látást használnak (részletesebben a tudat és a légzés tesztelésének technikáját a következő szakasz ismerteti);
- az áldozat vérkeringésének hiányát a fő artériák pulzusának ellenőrzésével állapítják meg (egyidejűleg a légzés meghatározásával és megfelelő edzéssel). Tekintettel a vérkeringés jelenlétének vagy hiányának a fő artériákon történő pulzus meghatározásának módszerével történő ellenőrzésének elégtelen pontosságára, a szív- és pulmonáris újraélesztésről való döntéshozatal érdekében ajánlatos a tudatosság és a légzés hiányára összpontosítani..
Modern algoritmus a kardiopulmonalis újraélesztéshez (CPR). Technika a kézi nyomásnak az áldozat szegycsontjára és a mesterséges lélegeztetésre a CPR során
A baleset helyszínén az elsősegélynyújtónak értékelnie kell a biztonságot saját maga, a sérült (ek) és mások számára. Ezt követően meg kell szüntetni a fenyegető tényezőket, vagy minimalizálni kell a személyi sérülés kockázatát, az áldozat (ok) és mások kockázatát..
Ezután ellenőriznie kell a tudatosság jelenlétét az áldozatban. A tudat ellenőrzéséhez finoman meg kell rázni az áldozatot a vállánál, és hangosan megkérdezni: „Mi a baj veled? Kell segítség? " Eszméletlen ember nem lesz képes válaszolni és megválaszolni ezeket a kérdéseket.
A tudat jeleinek hiányában meg kell határozni az áldozat légzésének jelenlétét. Ehhez vissza kell állítani az áldozat légútját: tegye az egyik kezét az áldozat homlokára, két ujjával vegye az állát, hajtsa hátra a fejet, emelje fel az állát és az alsó állkapcsát. Ha a nyaki gerinc sérülésére gyanakszik, a billentést a lehető leggondosabban és kíméletesebben kell elvégezni..
A légzés ellenőrzéséhez hajtsa be az arcát és a fülét az áldozat szájához és orrához, és 10 másodpercig. próbálja hallani a légzését, érezze az arcán a kilélegzett levegőt, és lássa az áldozat mellkasának mozgását. Légzés hiányában az áldozat mellkasa mozdulatlan marad, a légzésének hangjai nem hallhatók, a szájból és az orrból kilélegzett levegőt az arc nem érzi. A légzés hiánya miatt szükség van a mentők hívására és a kardiopulmonáris újraélesztésre.
Ha az áldozat nem kap levegőt, az elsősegélynyújtónak gondoskodnia kell a mentők hívásáról. Ehhez hangosan kell segítséget kérnie, megszólítva egy adott személyt, aki a helyszín közelében van, és megadva neki a megfelelő utasításokat. Az utasításokat röviden, világosan, informatív módon kell megadni: „A személy nem lélegzik. Hívj egy mentőt. Mondd, hogy hívtál ".
Ha nincs lehetőség asszisztens vonzására, akkor mentőt kell önállóan hívni (például a telefon kihangosító funkciójának használatával). Híváskor feltétlenül tájékoztassa a diszpécsert a következő információkról:
• az esemény helye, mi történt;
• az áldozatok száma és mi történt velük;
• milyen segítséget nyújtanak.
Tegye le utoljára a kézibeszélőt, miután a diszpécser válaszol.
A mentőket és egyéb speciális szolgáltatásokat a 112-es telefonszámon lehet hívni (01, 101; 02, 102; 03, 103 vagy regionális telefonszámokon is).
A mentők hívásával egyidejűleg el kell kezdeni a kezével nyomást gyakorolni az áldozat szegycsontjára, akit a hátán fekve, szilárd, sík felületen kell elhelyezni. Ebben az esetben az elsősegélynyújtó egyik tenyerének alapját az áldozat mellkasának közepére helyezzük, a második kezét az első tetejére helyezzük, a kezeket a zárba vesszük, a karokat a könyökízületeknél kiegyenesítjük, az elsősegélynyújtó vállát az áldozat fölé helyezzük, hogy a nyomás merőleges legyen a síkra. szegycsont.
Az áldozat szegycsontjára gyakorolt kézi nyomást az elsősegélynyújtó törzsének súlya 5-6 cm mélységig 100-120 percenként gyakorolja..
Miután 30 kéznyomást gyakorolt az áldozat szegycsontjára, mesterséges lélegeztetést kell végezni a "Szájról szájra" módszerrel. Ehhez nyissa ki az áldozat légutakat (dobja vissza a fejét, emelje fel az állát), csípje meg két ujjával az orrát, vegyen két lélegzetet mesterséges légzéssel.
A mesterséges lélegeztetést a következőképpen kell inhalálni: a szokásos lélegzetet kell venned, hermetikusan az ajkaddal összekapnod az áldozat száját, és 1 másodpercig egyenletesen ki kell fújni a légutába, figyelve a mellkasának mozgását. A megfelelő mennyiségű fújt levegő és a mesterséges lélegzés hatékony belélegzésének irányelve a mellkas emelkedésének kezdete, amelyet az elsősegélynyújtás résztvevője vizuálisan meghatároz. Ezt követően a légutak átjárhatóságának fenntartása mellett passzív kilégzést kell adni az áldozatnak, majd megismételni a mesterséges lélegeztetést a fent leírtak szerint. 2 mesterséges lélegzés esetén legfeljebb 10 másodpercet kell eltölteni. Ne végezzen kétnél több mesterséges lélegeztetési kísérletet az áldozat szegycsontjára gyakorolt kézi nyomás között.
Ebben az esetben ajánlott mesterséges lélegeztetésre szolgáló eszközt használni elsősegély-készletből vagy stílusból.
Ha lehetetlen mesterséges lélegeztetést végrehajtani a "Száj-száj" módszerrel (például az áldozat ajkának károsodása), akkor a mesterséges lélegeztetést a "Száj-orr" módszerrel végezzük. Ugyanakkor a kivégzés technikája abban különbözik, hogy az elsősegélynyújtó a fej hátradobásakor becsukja az áldozat száját, és ajkait az áldozat orra köré fonja..
Ezután folytatni kell az újraélesztést, váltakozva 30 nyomást a szegycsonton 2 lélegzéssel mesterséges lélegeztetéssel.
Az újraélesztési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos hibák és bonyodalmak
Az újraélesztési intézkedések végrehajtásának fő hibái a következők:
- a kardiopulmonális újraélesztés intézkedéssorozatának megsértése;
- helytelen technika a kezével történő nyomásnak az áldozat szegycsontján (a kezek helytelen helyzete, a nyomás elégtelen vagy túlzott mélysége, helytelen gyakoriság, a mellkas teljes felemelésének hiánya minden nyomás után);
- a mesterséges lélegeztetés helytelen technikája (a légutak elégtelen vagy helytelen kinyitása, a befecskendezett levegő túlzott vagy elégtelen mennyisége);
- a szegycsontra gyakorolt kéznyomás és a mesterséges lélegzés helytelen aránya;
- az áldozat szegycsontjára történő kézi megnyomás közötti idő meghaladja a 10 másodpercet.
A kardiopulmonalis újraélesztés leggyakoribb szövődménye a mellkascsontok (többnyire bordák) törése. Leggyakrabban ez túlzott nyomáserővel fordul elő az áldozat szegycsontján lévő kezekkel, a kezek helyének helytelenül meghatározott pontjával, a csontok fokozott törékenységével (például idős és szenilis áldozatoknál).
Rendszeres és magas színvonalú képzéssel elkerülhető vagy csökkenthető e hibák és szövődmények gyakorisága..
Jelzések a CPR megszüntetésére
Az újraélesztési intézkedések addig tartanak, amíg meg nem érkezik egy mentőautó vagy más speciális szolgálat, amelynek alkalmazottainak elsősegélyt kell nyújtaniuk, és e szolgálatok alkalmazottainak utasítására az újraélesztés leállítására, vagy mindaddig, amíg az áldozatban egyértelmű életjelek nem jelennek meg (spontán légzés, köhögés, önkéntes mozgások megjelenése)..
Az elsősegélynyújtásban résztvevő elhúzódó újraélesztés és fizikai fáradtság esetén szükség van egy asszisztens bevonására e tevékenységek megvalósításába. A legmodernebb hazai és külföldi kardiopulmonalis újraélesztési ajánlások körülbelül 2 percenként, vagy 5-6 nyomás- és lélegzési ciklus után biztosítják a résztvevők cseréjét..
Az újraélesztési intézkedéseket nem hajthatják végre az életképtelenség nyilvánvaló jeleivel (bomlás vagy az élettel összeférhetetlen trauma) szenvedő áldozatok, vagy olyan esetekben, amikor az életjelek hiányát egy régóta gyógyíthatatlan betegség (például rák) kimenetele okozza..
A kardiopulmonalis újraélesztést a beteg helyzetében végzik
A lakosság orvosi támogatásának megszervezésének modern elvei vészhelyzetekben és katasztrófák esetén
1. Az egészségügyi világszervezet ajánlásai szerint a katasztrófák magukban foglalják az egyszeri eseményeket (érintett)
2. A katasztrófavédelmi szolgálat:
+az állam funkcionális kapcsolata. Rendszerek a vészhelyzetek megelőzésére és következményeinek felszámolására
3. A sürgősségi orvosi segélyegységek a következőket tartalmazzák:
+ mentő személyzet
+sürgősségi orvosi csoportok
4. Felelõs a sürgõsségi orvosi egységek létrehozásáért, képzéséért és felszereléséért:
+kerületek közötti katasztrófavédelmi központok
+sürgősségi orvosi csoportok
5. A sürgősségi elsősegélynyújtó csapat összetétele a következőket tartalmazza:
+ 2-3 nővér és 1 rendezett
6. A sürgősségi orvosi ellátás orvosi és ápolói csoportjának összetétele a következőket tartalmazza:
+ 1 orvos, 2 nővér és 1 rendezett
7. A speciális orvosi ellátás csoportja a következőket tartalmazza:
+ 2 orvos, 2 nővér és 1 sofőr
8. A sérültek orvosi és evakuációs támogatását vészhelyzetekben végzik:
9. Az orvosi és evakuációs támogatás első szakaszában sürgősségi orvosi ellátást nyújtanak az áldozatok számára:
+mentő személyzet
+ elsősegély-sürgősségi brigádok (EDMP)
+ orvosi és ápolói csoportok (BEMP)
10. Az orvosi támogatás első szakasza magában foglalja az orvosi és evakuálási intézkedéseket:
+ vészhelyzet középpontjában
+ a vészhelyzet szélén
+a járványtól az orvosi intézményig vezető úton
11. Az orvosi támogatás 2. szakasza magában foglalja az orvosi és evakuációs intézkedéseket:
+ fekvőbeteg-egészségügyi intézményekben
12. minősített és speciális orvosi ellátást nyújtanak a következő szakaszban:
13. A vészhelyzetek és katasztrófák kialakulásának szakaszai megkülönböztethetők:
14 Az izolációs szakasz első prioritása:
+ vészhelyzet bejelentése a mentőszolgálatnak vagy a legközelebbi egészségügyi intézménynek
Az orvosi ellátás a vészhelyzet kitörésekor azzal kezdődik
16. Az osztályozás típusai:
A tételen belüli válogatást szakaszban hajtják végre
18. A tételen belüli rendezésnél meghatározzuk:
+az orvosi ellátás prioritása
19. A kiürítési válogatás célja a következők meghatározása:
20. Az 1. osztályozó csoportba sorolt sérülteket kiürítik:
+utoljára vagy a helyén hagyva
21. A vészhelyzet áldozatainak szervezett orvosi segítségnyújtásának megkezdésének időszaka
22. A mentőcsoportok távozásának készenléti ideje (percben)
23. A sürgősségi orvosi ellátás formáinak távozásra való készségének időtartama munkaidőben
+legkésőbb 1 órán belül
24. A sürgősségi orvosi segítségnyújtási egységek munkaidőn kívüli távozásának készenléti ideje:
25. A sürgősségi orvosi ellátás orvosi és ápolócsoportja az 1. szakaszban orvosi ellátást nyújt
26 A sürgősségi elsősegély-orvosi segítségnyújtás (EEDMP) csapata biztosítja
+elsősegély
A szív tüdő újraélesztésének alapjai
A terminálállapotok tartalmazzák
2. Az újraélesztés:
+ gyakorlati intézkedések, amelyek célja a légzés és a vérkeringés helyreállítása termikus állapotban
Az újraélesztést el kell végezni
+ az összes orvos végzettségű szakember
4. Az újraélesztés látható
+ hirtelen kialakult terminális feltételekkel
5. A klinikai halál három fő jele:
+ pulzus hiánya a nyaki artériában
6. A klinikai halál maximális időtartama normál körülmények között (perc)
7. A fej mesterséges hűtése (craniohypothermia)
+lelassítja a biológiai halál kezdetét
8. A biológiai halál korai jelei a következők:
9. Az újraélesztési intézkedéseket nem hajtják végre:
+ ha vannak biológiai halál jelei
+a kialakult gyógyíthatatlan betegségek progressziójának hátterében a klinikai halál állapota bekövetkezik
+az élettel összeférhetetlen akut trauma gyógyíthatatlan következményeivel
A kardiopulmonalis újraélesztést a beteg helyzetében végzik
+ hátul vízszintes irányban
11. A legegyszerűbb újraélesztési intézkedések végrehajtásának sorrendje:
+a légutak átjárhatóságának helyreállítása, a tüdő mesterséges szellőztetése, a vérkeringés fenntartása
12. A légutak elzáródásának okai:
+a légutak elzáródása idegen testektől
13. A Safar háromszoros vétele a légutak átjárhatóságának helyreállítása érdekében:
+az alsó állkapocs meghosszabbítása előre
+a száj kinyitása a szájüreg felülvizsgálata és mechanikus tisztítása céljából
14. Az alsó állkapocs meghosszabbítása:
+kiküszöböli a nyelv süllyedését
15. A csatorna bevezetése:
+kiküszöböli a nyelv süllyedését
16. A légcsatorna bevezetésekor el kell végeznie:
17. A légzésleállás fő jelei a következők:
+a bőr cianózisa
+nincs mellkasi kirándulás
18. A mesterséges szellőzés ellenjavallatai:
+a felső légutak részleges elzáródása
+az élettel összeegyeztethetetlen trauma
19. A mesterséges szellőzés elvégzéséhez szükséges feltételek:
+a nyelv süllyedésének kiküszöbölése
+elegendő fújt levegő
+teljes lezárás a rendszerben "újraélesztő tüdeje - a beteg tüdeje"
Hozzáadás dátuma: 2018-06-27; megtekintések: 2396;
Az újraélesztést el kell végezni
1. Az újraélesztés a terminális állapot helyreállítása:
a) légzés és keringés
b) a test társadalmi funkciói
2. A klinikai halál tényének megállapításához három jel elegendő:
b) légzéshiány vagy sóhaj
c) nincs pulzus a nyaki artériában
3. A kardiopulmonális újraélesztést (CPR) el kell végezni:
a) csak orvosok és mentősök
b) csak az intenzív osztályok orvosai és ápolói
c) minden közép- és felsőfokú orvosi végzettséggel rendelkező szakember
d) speciális képzettségű mentők
4. Az újraélesztés algoritmusa klinikai halál esetén a következőket tartalmazza:
a) megállapítja a klinikai halált, bejelenti a riasztást
b) regisztrálja a szívmegállás idejét
c) óvatosan helyezze a beteget kemény felületre
d) végezzen alapvető kardiopulmonális újraélesztést
e) EKG
5. Az alapvető kardiopulmonális újraélesztés három szabályt tartalmaz:
a) biztosítja a felső légutak átjárhatóságát
b) indítsa el a mesterséges tüdőventilációt (ALV)
c) kezdjen el zárt szívmasszázst
d) intubálja az áldozatot
e) intravénásan adjon be adrenalint
6. A légutak átjárhatóságának helyreállításának legegyszerűbb módszere - "A Safar hármas vétele magában foglalja
a) nyákszívás
b) a csatorna bevezetése
c) a fej meghosszabbítása a nyaki gerincben
d) az alsó állkapocs meghosszabbítása előre és lefelé
7. A nyelv gyökerének visszahúzódásának megakadályozása az újraélesztés során
az áldozat feje legyen:
a) egyik oldalra fordult
b) visszadobják
c) előrehajolt
d) kiinduló helyzetben
8. Mesterséges lélegeztetés gyakorisága felnőttek számára percenként:
a) 6-8;
9. A mellkasi kompresszió gyakorisága felnőttenként percenként:
a) 20-30
10. A külső szívmasszázs elvégzése során a tenyereket úgy kell elhelyezni:
a) a szegycsont felső harmadán
b) a szegycsont felső és középső harmadának határán
c) a szegycsont középső és alsó harmadának határán
d) a bal oldali ötödik bordaközi térben
11. A mellkasi kompresszió végrehajtásakor a felnőtt szegycsontjára történő kompressziót a következők hajtják végre:
b) a tenyér proximális része
c) három ujj
d) egy ujj
12. A lélegzések és a kompressziók aránya a szegycsonton újraélesztés közben egy fővel rendelkező felnőttnél:
a) 1 lélegzéshez - 5 összenyomás
b) 2 lélegzéshez - 4 tömörítés
c) 3 lélegzéshez - 6 összenyomás
d) 2 lélegzés esetén - 15 tömörítés
13. Kisgyermekeknél a mesterséges lélegeztetés előnyös:
c) vegyesen, egyszerre összekulcsolva a gyermek száját és orrát
14. Zárt szívmasszázst végeznek újszülött számára:
a) két kézzel
c) a jobb kéz proximális része
d) egy ujjal
15. A zárt szívmasszázs hatékonyságának kritériuma:
a) a bőr rózsaszínűsége
b) megnövekedett testhőmérséklet
d) pulzus megjelenése a nyaki artérián
16. Szívdefibrilláció lehetőségének hiányában a következőket kell végrehajtani:
c) az arc jeges vízbe merítése
17. Reflex szívmegállás esetén precordialis stroke-ot adnak le
a régióba
c) a szegycsont középső harmada
d) a szegycsont alsó harmada
18. A kardiopulmonalis újraélesztés során komplikációk merülhetnek fel:
a) bordatörés, májrepedés, hemothorax, hydrothorax
b) tüdőrepedés, pneumothorax, a gyomortartalom aspirációja
c) májrepedés, bordatörés, hemothorax, regurgitáció
d) Mendelssohn-szindróma, bordatörés, májrepedés, szegycsont-törés, anasarca
19. A legracionálisabb módon a CPR során gyógyszereket juttathatnak a véráramba:
a) perifériás véna
b) fő véna
Röntgen tanúsító vizsga előkészítő tesztek (10. oldal)
A nagy mennyiség miatt ez az anyag több oldalon található: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 |
422. A húgyúti rendszer magában foglalja:
+ minden válasz helyes
423. MIKOR AZ URINÁR-KANÁLA KAPCSOLÓDIK az URH-RENDSZERRŐL:
424. A VIRÖLCSÖK KÉPZÉSE:
- a hólyagban
425. Vizeletépítés:
+ a hólyagban
426. A vese anyag rétegekből áll:
+ kérgi és agyi
427. A hólyag található:
- a hasüregben
+ a kis medencében
428. A MELL RENGENOLÓGIAI VIZSGÁLATA TÖMEGES ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOK ALATT ELŐNKÉNT:
- frontális vagy laterális vetületben
- frontális és laterális vetületben
- közvetlen és ferde vetítésben
+ ferde vetületben
429. KEDVEZMÉNYES MAMOGRÁFIA:
- a menstruációs ciklus 1. és 5. napjától
+ a menstruációs ciklus 6. és 12. napjától
- a menstruációs ciklus második felében
- nem számít
430 A NŐI FERTILITÁS DIAGNOSZTIKÁJÁBAN elsősorban a következőket használják:
- a csípőcsíkok sima röntgenfelvétele
+ hiszteroszolpingográfia
431. A NEMZETKÖZI SZERVEK BETEGSÉGÉNEK VIZUÁLIS DIAGNOSZTIKÁJÁBAN FONTOS HELY:
- a csípőcsíkok sima röntgenfelvétele
+ Mágneses rezonancia képalkotás
432. Milyen módszert nem alkalmaznak a sugárzás diagnosztikájában:
- digitális számított radiográfia
+ angiográfia
433. MILYEN VIZSGÁLATI MÓDSZER JELENT FONTOS SZEREPET A SÚLYOS, TELJES HASZONOS SÉRÜLÉSŰ GYERMEKEKBEN:
+ CT vizsgálat
434. Melyik vizualizációs módszer a legtöbbször alkalmazható a gyermekek agyvizsgálatában:
+ CT vizsgálat
435. A TERMINÁLIS ÁLLAMOK VAN?
+ agónia, pre-agonális állapot, klinikai halál
436. A REANIMÁCIÓ:
- a klinikai orvostudomány termináljaival foglalkozó ága
- általános kórház osztálya
+ az élet helyreállítását célzó gyakorlati cselekvések
437. Az újraértékelést végezni kell:
- csak az intenzív osztályok orvosai és ápolói
- minden felnőtt
438. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
- a beteg minden egyes halálesetében
- csak fiatal betegek és gyermekek hirtelen halálával
+ hirtelen kialakult terminális feltételekkel
439. HÁROM FŐ KLINIKAI HALÁL:
- pulzus hiánya a radiális artérián, tudat hiánya, cianózis
+ pulzus hiánya a nyaki artériában, légzéshiány, kitágult pupillák
440. A KLINIKAI HALÁL MAXIMÁLIS IDŐTARTAMA A SZABÁLYOS FELTÉTELEK ALATT:
+ 4 - 6 perc
441. A FEJ MŰSZAKI HŰTÉSE (CRANIOHYPOTHERMIA):
- felgyorsítja a biológiai halál kezdetét
+ lelassítja a biológiai halál kezdetét
442. A MELL-SEJT LÉGFÚTÁSA ÉS TÖMÖRTÉSE AZ EGY MENTŐKÖZÖSSÉG ESETÉN ELLENI ELLENÁLLÁS ALATT, az alábbiak arányában kell elvégezni:
443. A MELL Sejt levegőfúvása és összenyomása a két reanimátor által végrehajtott újratelepítés során az alábbiak arányában végezhető el:
444. KÖZVETLEN SZÍV MASSZÁZS:
- a szegycsont felső és középső harmadának határán
+ a szegycsont középső és alsó harmadának határán
- 1 cm-rel a xiphoid folyamat felett
445. A PULZUS MEGJELENÉSE A KÖVETKEZETBEN A KÖZVETLEN SZÍVMASSZÁZS ELLEN JELZI:
- az újraélesztés hatékonyságáról
+ a szívmasszázs helyességéről
- a páciens felelevenítéséről
446. SZÜKSÉGES FELTÉTELEK A TÜKÖK MŰSZAKI SZELLŐZÉSÉNEK ESETÉN:
+ a nyelv süllyedésének kiküszöbölése
- elegendő fújt levegő
- görgő a beteg lapockái alatt
447. A TÍPUS MŰSZAKI SZELLŐZÉSE KORÁBAN A BETEG MELLKÖZTETÉSÉNEK MÓDJA:
- az újraélesztés hatékonyságáról
+ az elvégzett mechanikus szellőzés helyességéről
- a páciens újjáélesztéséről
448. A HATÉKONOS REANIMÁCIÓ FOLYTATIK:
+ a létfontosságú tevékenység helyreállítása előtt
449. A HATÁLYTALAN REANIMÁLÁS FOLYTATIK:
- a létfontosságú tevékenység helyreállítása előtt
450. VILLAMOS SÉRÜLÉSBEN SEGÍTSÉGET KEZDNI KELL:
- mellkasi kompresszióval
- precordiális ütemmel
+ az elektromos áramnak való kitettség megszűnésével
451. A SÚLYOSSÁG FOKJÁNAK ELEKTROMOS SÉRÜLÉSE JELLEMZŐ:
- légzési és keringési rendellenességek
+ görcsös izomösszehúzódás
452. ELEKTROMOS TRAUMA BETEGEK SEGÍTÉS UTÁN:
- találkozóra küldenek egy helyi orvost
- nem igényel további vizsgálatot és kezelést
+ mentővel kórházba került
453 A FAGYASZTÁS ELŐT VETŐ SZAKASZBAN JELLEMZŐK:
+ a bőr sápadtsága, az érzékenység hiánya
- fájdalom, zsibbadás érzése
- a bőr hiperémia, ödéma
454. FELHASZNÁLÓ BETEGEK HŐSZIGETELŐ KÖTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYE
+ a reaktivitás előtti időszakban
- a reaktív periódusban
455. AZ ÉGETT FELÜLETEN HASZNÁLJUK
- furacillin öntettel
- szintomicin emulzió öntettel
+ száraz steril öntet
- öntözés tea-szódás oldattal
456. AZ ÉGETT FELÜLET HŰTÉSE MEGJELENETT Hideg vízzel:
+ a sérülés utáni első percekben
- csak I. fokú égéssel
457. FELTÉTELEK, AMELYEKET NITROGLICERINT TÁROLNI KELL:
+ sötét és lezárt csomagolás
458. A NITROGLICERIN ALKALMAZÁSÁNAK ELLENJAVALLATAI:
+ alacsony vérnyomás, traumás agysérülés
- akut agyi érrendszeri baleset
459. A TÍPUSOS MIOKARDI INFARCTÓMA FŐ JELE:
- hideg verejték és súlyos gyengeség
- bradycardia és tachycardia
+ 20 percnél hosszabb mellkasi fájdalom
460. AKUT MIOKARDIAI INFARCTÓCIÓBAN BETEGEK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA A KÖVETKEZŐ INTÉZKEDÉSEKET TARTALMAZZA:
- feküdni, haladéktalanul kórházba szállítani a közlekedés mellett
+ nitroglicerin, fizikai pihenés, fájdalomcsillapítók injekciója
461. A szívizom-infarktus atipikus formái nem kapcsolódnak:
+ öntudatlan
462. A szívizominfarktus hasi formájával nincs fájdalom:
- az epigasztrikus régióban
- a jobb hypochondriumban
- a bal hypochondriumban
- az egész gyomorban
+ a köldök alatt
463. A KARDIOGÉNIKUS SOKK JELLEMZŐI:
- nyugtalan beteg viselkedés, mentális izgatottság
+ letargia, letargia, csökkent vérnyomás, sápadtság, cianózis, hideg verejtékezés
464. A CARDIAC ASTHMA ÉS A PULMONARY EDEMA KLINIKA FEJLŐDIK, HOGY:
+ akut bal kamrai elégtelenség
- akut érelégtelenség
- akut jobb kamrai elégtelenség
465. AZ AKUT BAL bal kamrai elégtelenséggel küzdő páciens optimális helyzete a helyzet:
- felemelt lábvégben fekszik
+ ülve vagy félig ülve
466. A SZÍVES ASZTMA KLINIKÁBAN, MAGAS FÉLBETEGBETEGBEN, AZ ÁPOLÓNAK KELL:
+ ülje le a beteget, adjon nitroglicerint, kezdje meg az oxigén belélegzését, intramuszkulárisan injektálja a lasix-et vagy adja be
- adja meg a strofantint vagy a korglikon i / v-t, vezesse be a prednizont i / m
467. A CARDIAC ASTHMA VÉNUSZSÁKÁNAK CÉLJA MUTATKOZIK:
- normális vérnyomással
+ magas és normális vérnyomással
468. KOMATÓS ÁLLAPOTBAN NEM JELLEMZŐ:
+ rövid távú eszméletvesztés
- a külső ingerekre adott válasz hiánya
- elhúzódó eszméletvesztés
469. SZOKÁSOSAN KOMATIKAI ÁLLAMBAN PÁLYÁBAN AKUT LÉLEGZÉSI ZAVAROK NINCSENEK KÖVETKEZMÉNYEI:
- a légzőközpont elnyomása
+ a gége izmai reflexgörcsje
- hányás törekvés
470. A KOMATIKUS FELTÉTELŰ BETEGEK OPTIMÁLIS POZÍCIÓJA A POZÍCIÓ:
- hátul süllyesztett fejű véggel
- hátul az alsó vége leeresztve
471. A TÜNETEK A DIABETIKUS KÓMA JELLEMZŐI:
+ száraz bőr, gyakori zajos légzés, az aceton szaga a kilégzett levegőben
- ritkán nehéz szemgolyókat lélegezni
472. HIPERTONIKUS ÁLLAM JELLEMZŐI:
- letargia és apátia
+ izgatottság, izzadás
- fokozott izomtónus
- csökkent izomtónus
473. A hipertonikus kómák jellemzői:
+ görcsök izzadnak
- a szemgolyók lágyulása
- gyakori zajos légzés
474. HIPOGLIKÉMIAI ÁLLAPOTBAN BETEG ÁPOLÓNAK KELL: